Min is szorgoskodunk ennyire? ...most megmutatjuk!

A csapatunkról és a feladatainkról

A csapat igazi lényege, hogy mindenki megismerje a másikat és tudjon együtt dolgozni úgy, hogy az élvezetes legyen.

A mostani feladatunk nehezebb, mint ami eddig volt, de gőzerőkkel hajtunk, ebből persze a móka sem maradhat ki.

Most szeretnénk nektek pár gondolatban megmutatni min is szorgoskodunk ennyire. 

             

Kiderült, hogy a sulinkban van egy üveg összenyomó készülék. Lenyűgöző hogy mennyi mindent meg lehet tudni egy intézményről egy versenynek hála vagy akár odafigyeléssel.Így mi ezt felhasználva beleépítettük a mostani verseny projektünkbe.

Az újrahasznosítás egyre fontosabbá válik világunkba így mi kicsit önerőből és példát mutatva szeretnénk az embereket ösztönözni erre. Nem tagadás az, hogy manapság ezt egyre könnyebben el lehet érni a kihelyezett konténereknek és egy kis odafigyelésnek köszönhetően.

                                                                   

 

A sulinkban az egyik pedagógus ötlete volt, hogy a sulinknak legyen egy saját komposztáló része. Ez az ötlet természetesem minket is megragadott így besegítettünk kicsit egy igazi csapatként együtt dolgozva. 

A környezettudatos élet tehát nagyon fontos a bolygónk, de akár a mi számunkra is.

Mi ezen a projekten sokat dolgoztunk és reméljük felhívtuk az emberek figyelmét a környezetre. Arra hogy egy kis sporttal mennyi mindent el lehet érni vagy akár egy új divatot is lehet teremteni (kézzel varrott táskákkal….).

A közös munka gyümölcse

          A csapattal közös erővel dolgozunk a feladatok megoldásán, bár néha igencsak nehezen sikerülnek a dolgok. Csapatként dolgozni nem olyan könnyű, hisz mindenki másban tehetséges, és mindenki másképp ér rá. Az első fordulót sikeresen teljesítettük és már kezd a csapat is össze kovácsolódni. A gyümölcsöző csapatmunkánkat a verseny zsűrije is értékelte remek értékeléssel.

A második forduló már nagyon feladta a leckét hisz egy videó üzenet elkészítése nem egy egyszerű dolog. Bár az igyekezetünk nem lankad, nem úgy haladunk, mint ahogy terveztük.

Köszönjük azt a rengeteg bíztatást, amit kapunk és köszönjük azt is, hogy nyomon követtek minket a verseny során.

Hajrá Humanisták! A csapat mindenek felett! „miahumanisták miahumanisták”

Csapat bemutatása! (5)

Kovács Nataniel (Nétön)

Kovács Nataniel vagyok, 18 éves, Kiskunhalason élek. A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Humán Szakképző iskolájába járok dráma szakra.

Szabadidőmet rappeléssel és gördeszkázással töltöm, továbbá a tanulmányaim során alakuló szereplésekkel és a barátaimmal.

Számomra a rappelés nagyon fontos, hisz kifejezhetem vele az érzéseimet és egy saját költeményben mutathatom meg, milyen is vagyok igazából, és hogy milyennek látom a világot.  „Apa egyikünknek se volt de meg tanított az élet így egyszerűbb az egész ha feléd fordítom a trémet”

Nagy humorérzékkel rendelkező személyiség vagyok, aki szereti kimondani azt, amit gondol, és szereti megnevettetni az embereket. A versenyre azért jelentkeztem, mert szeretek csapatban dolgozni, és szeretném, ha az emberek jobban odafigyelnének egymásra.

Hajrá Humanisták!!! A csapat mindenek felett!

OperaKaland avagy Kirándulunk!

OperaKaland

Októberben mentorunknak köszönhetően megtudtuk, hogy iskolánk pár diákja elmehet az „OperaKalandra” Budapestre, az Erkel Színházba. A Humanistáknak sem kellett több, egyből felcsillant a szemünk erre a remek csapatprogramra, és rögtön jelentkeztünk. Lelkesen és izgatottan vártuk az előadás napját, és hogy a csapat együtt legyen egy remek kalandban.

Elérkezett a színházba menetel napja, és a Humanisták máris csapatként egyesültek a vonaton. Sok móka és kacagás közepette taktikai beszélgetést tartottunk, és csoportképkészítés sem maradhatott el, ami közben sokat bohóckodtunk. A csapat önfeledt vidámsága és viccelődése másokra is hatott! Odaérkezve a színházba a West Side Story előadására, már alig vártuk, hogy elkezdődjön a műsor. Az előadók lelkesedése és tehetsége egy nagyon érdekes világba vezetett be minket, és egyben megmutatta a történetben rejlő igazi mély érzéseket, és az abban rejlő szépségeket. Az előadók bámulatos alakítása nagyon élvezetessé tette számunkra az előadást.

Ez a remek történet sok mindent elmesélt, és annál több tanulságot mutatott meg nekünk. Megerősítette bennünk, hogy bizony egy jól összetartó csapat igazi ereje a kölcsönös bizalomban rejlik, és hogy védjük és segítsük egymást. Mi, Humanisták ezen elv alapján cselekszünk és nemcsak védjük, segítjük egymást, hanem a környezetünket is boldogabbá és szebbé szeretnénk tenni.

 

Csapat bemutatása! (4)

Slezák Ramóna

Slezák Ramóna vagyok, 16 éves, Bácsalmáson élek. A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Humán Szakképző iskolájába járok szépészeti szakra.

Szabadidőmben nagyon szeretek olvasni és a könyvek okozta érzésekbe belefeledkezni. Személyiségemet tekintve vidám és kíváncsi természetű vagyok.

Azt várom ettől a versenytől, hogy a közösség, amiben élek, odafigyelőbb legyen, figyeljen jobban a környezetére, figyeljünk jobban egymásra. Szeretném, ha az emberek figyelmesebbek lennének egymás jó gondolataira, meghallgatnák egymást és ne csak magukkal foglalkozzanak.

Hajrá Humanisták!!! A csapat mindenek felett! 

Csapat bemutatása! (3)

Gherman Mihály

Gherman Mihály vagyok, A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Humán Szakképző Iskolájában közlekedési szakra járok, a 10. évfolyamra. Kedvenc tárgyam a történelem, szívesen tanulmányozom a háborúkat, ezért szabadidőmben szeretek a különböző csatákban elmerülni. Számomra a történelem nagyon fontos, mert szeretném megismerni a múltat. Személyiségemet tekintve vidám, jó humorérzékkel rendelkező, de egy kicsit visszahúzódó természet vagyok.

Ettől a versenytől azt várom, hogy a környezetünkben élő emberek jobban figyeljenek egymásra.

Hajrá Humanisták!!! A csapat mindenek felett! 

Csapat bemutatása! (2)

Szili Nóra

Szili Nóra vagyok, 17 éves, Kunfehértón élek. A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Humán Szakképző iskolájába járok rendvédelmi szakra. Ha ezt az iskolát elvégzem, akkor szeretnék a Nemzeti Közszolgálati Egyetem  Zrínyi Miklós Hadtudományi Karára járni.
Szabadidőmben nagyon szeretek a könyvek világában elrejtőzni és sporttal foglalkozni. Kedvenc sportágam a társastánc, amit már 4 éve űzök, de mellette a kutyámmal is sokszor futok. :)
Számomra a tánc olyan sport, amiben el lehet felejteni a gondokat. A tánc nyújtotta érzés és az, hogy a táncpartneremmel egyre jobban együtt tudunk dolgozni, nagyon fontos nekem és nagy boldogsággal tölt el. A táncban fontos a többi táncosra odafigyelni, hisz új dolgokat tanulhatunk tőlük és egy remeg csapat kovácsolódhat össze.
Szeretek csoportban dolgozni, ezért is jelentkeztem erre a versenyre. A csapattal való együtt dolgozás számomra egy igazi élmény, hisz tele van mókával és kacagással, továbbá megismerhetjük egymást közelebbről. :)
Röviden ez lenne az én történetem.

Hajrá Humanisták!!! A csapat mindenek felett!